NIF ZRT 2019. ÉVÍ KtecÉszÍrő veuÉxler A Társaság nem él a mérlegsorok összevonásának és az Üres sorok elhagyásának lehetőségével. A vezérigazgató a FelÜgyelőbizottság által véleményezett, könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámolót a részvényesi (tulajdonosi) jogokat gyakorló részére részvényesi (tulajdonosi) elfogadásra előterjeszti. A Társasá9 az elfogadott, könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámolóját és az adózott eredményre vonatkozó határozatot legkésőbb az adott Üzleti év mérleg fordulónapját követő otödik hónap utolsó napján a cégbíróságnál (www.e- beszamolo'im.gov.hu) elektronikus úton közzéteszi, ezzel a letétbe helyezési kötelezettségnek is eleget tesz. A Társaság saját internetes honlapján (www.nif.hu) is közzéteszi az éves beszámolót. A könyvvezetéssel, az eszközök és források értékelésével, valamint az éves beszámoló elkészítésével kapcsolatos tudnivalókat a Társaság Számviteli politikája (II/21I9. VU) és az azt kiegészítő szabályzatok és mellékletek tartalmazzák, ezek az alábbiak: r a számlarend, . a számlatÜkör . o4/2ol9' sz. Jezérigazgatói utasítás a pénzkezelési szabály zatról, . 23/2ol2.sz. vezérigazgatói utasítás pénzgazdálkodási és befektetési szabályzatról, . 32/2oI9. sz. vezérigazgatói utasítás az önköltség-számítási szabályzatról, . 2o/2ol3. sz. vezérigazgatói utasítás a projektek finanszírozásához beérkezett költségvetési és EU-s támogatások időszakos lekötéséből származó kamatbevétel felosztásá ról, . I8/2oI3' sz. vezérigazgatói utasítás a Leltározási és tárgyi eszköz gazdálkodási szabályzatról, . 26/2oL9. sz.vezérigazgatói utasítás a selejtezéséről . 2o/2oL9' sz. vezérigazgatói utasítás a Követeléskezelési szabályzatról, . L6/2oL9. sz. vezérigazgatói utasítás a terÜletszerzésről, a vagyonkezelésről és a vagyonátadásról, . 22/2079. sz. vezérigazgatói utasítás a kötelezettségvállalás rendjéről, . 2I/2oI9. sz' vezérigazgatói utasítás a teljesítési igazolásról. A Társaság Üzleti folyamatai az SAP R/3 integrált vállalatirányítási rendszerben kerÜlnek rögzítésre. A kÜlönböző folyamatok feldolgozása az SAP tranzakciós moduljaiban (FI, Co, KVM, MM, AM, sD, PS) történik' A tranzakciós modulokban rögzített adatok szolgáltatják az információt az adattárház (BI) részére a vezetői számvitelhez sztjkséges riportok előállításához' III. MrruősÍrÉsl IsMÉRVEK A szÁMvITELI ELszÁMolÁsor szEMPoNT:ÁsóL l. Nem jelentős összegű hiba A NIF Zrt' nem jelentős összegű hibának minősíti az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket és a forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibákat és hibahatásokat, ha azok értékének egytjttes (előjeltől fÜggetlen) összege nem haladja meg az ellenőrzött év mérlegfőösszegének 2o/o-át. A nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredmény-kimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. 2. JeIentős összegű hiba A Társaság az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentős összegű hibának minősíti, ha a hiba feltárásának évében a kÜlönböző ellenőrzések során egy adott r.izleti évet érintően (évenként külön-kÜlön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő- csökkentő - értékének egyÜttes (előjeltől fÜggetlen) összege meghaladja az ellenőrzött év mérlegfőösszegének 2o/o-át, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 M Ft-ot, akkor az 1 M Ft-ot. 7160
NIF ZRT 2019. ÉVI KtecÉszÍro velrÉxler 3. Behajthatatlan követeIések Behajthatatlan követelések esetében aránytalan költség: maximum a végrehajtás költségeinek (a bírósági eljárás illetéke és költségei) háromszorosában határozzuk meg azt az értéket, amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel. A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni' A részben vagy egészében behajthatatlan követelést - devizakövetelés esetén a devizajogszabályok előírásainak megtartásával - legkésőbb a mérlegkészítéskor, a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján az uzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni. Behajthatatlan egy követelés akkor, ha: . jogerős bírói ítélet a Társaság követelését elutasítja, . adós ellen vezetett végrehajtási eljárás során kiderül, hogy a követelésre nincs fedezet, Vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, . az adós vagyoni állapota miatt (pl. csőd, felszámolás, kényszertörlés) a követelés behajtása nem látszi k valószínűnek, . amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a Vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet . ha a kártérítési igényt a követeléssel arányban nem álló költségek miatt érvényesíteni nem célszerű, . ha az adós bizonyított módon fizetésképtelen, . az a követelés, amelyet a hatályos jogszabályok elévült követeléssé minősítenek. A behajthatatlan követelést hitelezési veszteségként le kell írni, azt a mérlegben kimutatni nem szabad. Csak olyan követelés állítható be a mérlegbe, amit a partner is elismert. A vevőtől a követelés fejében kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzÜgyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni. 4. A bekerülési érték módosításának szabályozása A Társaság tulajdonában álló eszközök bekerÜlési értékének részét képező tételek elszámolásának időpontja azok felmerülése, a gazdasági esemény megtörténte. Amennyiben az Üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a kÜlönbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben a kÜlönbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerÜlési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. Az eszköz értékének utólagos módosítása során akkor kell a különbözet összegét jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerÜlési érték 1Oo/o-át. A NIF Zrt' fejlesztései során létrehozott Vagyon átadásának elszámolását kovetően keletkezett kiadások tekintetében az átadási érték módosítását kell kezdeményezni az alábbiak szerint: 5. TerületszerzésekkeI kapcsolatos érték módosítása A területszerzés miatt felmerült, az értéket módosító különbözet (kizárólag a földterÜlet értéke) időbeli és értékbeli korláttól fÜggetlenÜl jelentősnek minősÜl, így ha ennek okán válik szÜkségessé az átadási érték módosítása, azt el kell végezni. 8/60
NIF ZRT 2019. ÉVI KrraÉszÍrő ptellÉxler 6. Az infrastruktúra-fejlesztések eIőkészítéséveI és/vagy megvalósításával összefüggésben megszerzett, létrehozott eszközök bekerülési (beszerzési) értékének meg hatá ro zásáv al, módosításával kapcsolatos sza bá lyok A NIF Zrt' felé elrendelt infrastruktúra-fejlesztés előkészítésével éslvagy megvalósításával összefÜggésben megszerzett, létrehozott, a nemzeti vagyonba tartozó minden egyedi immateriális- éslvagy tárgyi eszközjelentősnek minősÜl fÜggetlenÜl attól, hogy az egyedi eszköz az infrastruktúra-fejlesztés előkészítési, megvalósítási ideje alatt vagy annak Üzembe helyezését követően kerÜl-e megszerzésre, létrehozásra. A NIF Zrt. azzal az általános feltételezéssel él, hogy a felé elrendelt infrastruktúra- fejlesztések előkészítésével és/vagy megvalósításával kapcsoltban felmerÜlt tételeket az adott infrastruktúra-fejlesztés, mint beruházás vagy felújítás bekerülési (beszerzési) értékét képező tételként veszi nyilvántartásba, és mindaddig ekként tartja nyilván, amíg sor kerÜl az infrastruktúra-fejlesztés Üzembe helyezésére, az infrastruktúra*fejlesztés felfüggesztésére vagy az infrastruktúra-fejlesztés előkészítését és/vagy megvalósítását tartal mazó szerződések megszÜntetésére. Az eszközök bekerÜlési (beszerzési) értékét képező tételeket a felmerÜléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor, legkésőbb az üzembe helyezéskor, raktárba történő beszállításkor kell számításba venni a számlázott, kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg/ a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti kÜlönbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a kÜlönbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben a külonbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. A hivatkozott Sztv' szerinti üzembe helyezés kifejezés alatt érteni kell az alábbi ágazati jogsza bá lyokba n nevesített : a) (rész) műszaki átadás-átvételt, b) (ideiglenes) végleges forgalomba helyezést, c) Üzembe helyezést, d) használatbavételi eljárást, valamint a felsoroltakon kívÜl másként megnevezett, de tartalmunkban hasonló használatbavételt is, amelynek keretében sikeresen sor kerÜl NIF Zrt' által előkészítendő és/vagy megvalósítandó infrastruktúra-fejlesztés során megszerzett, létrehozott eszközök rendeltetésszerű haszná latbavételére. Ha a NIF Zrt. felé elrendelt infrastruktúra-fejlesztés megvalósítása és Üzembe helyezése megtörténik, akkor az alábbi rendelkezések szerint kell eljárni. A NIF Zrt. által előkészítendő és/vagy megvalósítandó infrastruktúra-fejlesztés keretében megszerzett, létrehozott eszközök Üzembe helyezésének vannak olyan speciális esetei (közműkiváltás vagy -fejlesztés, az infrastruktúra-fejlesztés szakaszolási-, működtetési-, forgalomtechnikai-, Üzemeltetési okok), amelyek miatt a NIF Zrt.-nek egy-egy adott eszközt használatba, üzemeltetésbe, kezelésbe kell adnia még azt megelőzően, hogy az adott eszközzel érintett infrastruktúra-fejlesztés teljes egészének végleges Üzembe helyezésére sor kerÜlne. A közműkiváltás vagy fejlesztés keretében megszerzett, létrehozott eszköz tekintetében is érvényesíteni kell az Sztv.47.s (9) bekezdése szerinti elveket azzal az eltéréssel, hogy az ágazati jogszabályok szerinti tételes elszámolási kötelezettséget követően felmerÜlő, de a kalkuláció során figyelembe nem vett tételek összege nem minősül jelentős kÜlönbségnek, ezért az ilyen tételek összegével utólag nem kerÜl módosításra a közműkiváltás Vagy - fejlesztés keretében megszerzett, létrehozott adott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke és ezekkel nem kell módosítani az ágazati jogszabá|y szerinti megállapodást, elszámolást' s/60
NIF ZRT 2019. ÉVI KIecÉszÍrŐ vellÉrler A fejlesztések során létrehozott Vagyonelemek körében és értékében beálló változásokat írásban, okirattal és könyvvizsgálói nyilatkozattal alátámasztva szÜkséges igazolni. 7. Amortizáciős poIitika Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt időarányosan Vagy teljesítményarányosa n az ered mény terhére elszá molj u k. Alkalmazott leírási módszer: az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az Üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Értékcsökkenést az Üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számolunk el. Az értékcsökkenés elszámolásának módszere lineáris, a bruttó érték alapján' 8. Az értékvesztés elszámolásának feltéte!rendszere Készletek értékvesztése és annak visszaírása Az Sztv, előírja, hogy értékvesztést kell elszámolni a vásárolt készleteknél abban az esetben, ha mérlegkészítéskor azok piaci értéke jelentősen és tartósan alacsonyabb, mint a nyilvántartás szerinti értéke. Az értékvesztés összegének me9határozásához a nyilvántartás szerinti beszerzési árat össze kell hasonlítani a mérlegkészítéskor ismert piaci árral, továbbá meg kell állapítani, hogy nem rongálódott-e ffi€9, felhasználásuk, értékesítésÜk nem vált-e kétségessé. A felÜlvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a piaci érték 2Oolo_kal alacsonyabb, mint a beszerzéskori érték és tartósan, legalább fél éven keresztÜl fennáll, akkor a mérlegben a piaci értéken kell szerepeltetni' A készletekre elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell akkor, ha az adott készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja annak könyv szerinti értékét. Tartós, ha legalább fél éven keresztül fennáll, és jelentős, ha a piaci érték 2oo/o-kal meghaladja a nyilvántartási értéket. A projektek megvalósítása során az áruk között kimutatott felépítményekre a Társaság értékvesztést nem számol el. Követelések értékvesztése és annak visszaírása A vevő, az adós egyedi minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzÜgyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbe|i elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérÜlő összege közötti ,,veszteségjellegű" ktjlönbözet összegében , ha ez a kÜlönbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű' Az elszámolt értékvesztést maximum a követelés Sztv.-ben meghatározott nyilvántartásba Vételi értékéig visszaírással csökkenteni kell abban az esetben, ha a követelés várhatóan megtértjlő összege meghaladja a követelés könyv szerinti értékét. Az értékvesztés összegének meghatározásához az egyedi értékelés elve megköveteli az adósok egyedi minősítését.' 10/60
( NIF ZRT 2019. ÉVI KrrcÉszÍrő N4eLLÉxLer tl Az adósok minősítése értékvesztés elszámolásának folyamata
- szakasz: adósok kategóriákba sorolása működésük szerint (munkavállaló, volt mu nkavállaló, m űködő, végelszá molás, felszá molás, kényszertörlés alatti )
- szakasz az egyes adós kategóriákhoz rendelhető minősítő ismérvek . munkavállaló, volt munkavállaló . működő: egyedi vizsgálat . Végelszámolás alatt lévők azok a társaságok, amelyek ellen végelszámolási eljárás van folyamatban . felszámolás alatt lévők azok a társaságok, amelyek ellen felszámolási eljárás van folyamatban . kényszertörlés alatt lévők azok a társaságok, amelyek ellen kényszertörlési eljárás van folyamatban
- szakasz: értékvesztés mértéke . munkavállaló, volt munkavállaló: értékvesztés nem kertjl elszámolásra . működő társaságok: követelés lejárat szerinti minősítése alapján az értékvesztés mértéke (kivéve, ha rendelkeznek az adósról egyedileg a kon krét megtérÜ lés mértékét meg hatá rozható i nformációval) 0-90 nap 25o/o 91-180 nap 50% 181-365 nap 75o/o 365 napon túl 100o/o végelszámolás alatti társaságok: követelés lejárat szerinti minősítése alapján az értékvesztés mértéke (kivéve, ha rendelkeznek az adósról egyedileg a konkrét megtérÜ|és mértékét meghatározható információval) 0-90 nap 25o/o 90-180 nap 50% 180-365 nap 75o/o 365 napon túl 100% a I t . felszámolás alatt lévők (feltéteIezve, hogy a megtérÜlés 0): 100% . kényszer törlés alatt lévők (feltételezve, hogy a megtérÜlés 0): 1O0o/o A lejárat szerint minősített adós esetében: ha különböző időpontokra áll fenn tartozása, minden tartozására a legrosszabb minősítés szerint történik az értékvesztés elszámolása, azazpl' amennyiben rendelkezik 365 napon túli tartozással, akkor a 90 napon belÜl lejárt követelésállományra is 100% értékvesztés kerÜl elszámolásra. A követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a kÜlönbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekert]lési érték loo/o-át, de legalább a 100 e Ft-ot. A követelések értékvesztésének visszaírása során jelentősnek akkor kell tekinteni az eltérést, ha a piaci érték 1Oolo-kal, de legalább 100 e Ft-tal meghaladja a könyv szerinti értéket.
- Devizás eszközök és források értékelése A valutapénztárba bekertjlő valutakészletet, a devizaszámlára kerÜlő devizát, a kÜlföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzÜgyi eszkclzt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerÜlés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - az alább részletezett mód szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. Ez alól kivételt képez a forintért vásárolt valuta, deviza, amelyet a fizetett osszegben kell nyilvántartásba venni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározn i. 1 1/60